A 2. Digitális Konferencián elhangzott előadások
Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója, a bevezető előadásában vázolta azokat a programokat, melyek az EU-val összhangban folynak. Elemezte a kormányzati támogatásokat, és megállapította, hogy az erők és pénzek szétforgácsolódása miatt nem érjük el azt a szintet, amit szeretnénk.
Számtalan program fut (ECDL, ECDL Select, TITAN, e-ügyintézés, eVITA, háLÓRA magyar!) de a megosztottság miatt nehezebb az előrelépés. Létrejött ugyan az ötpárti konszenzus, mégsem tudunk elég hatékonyak lenni, milliók helyett csupán ezreknek szólnak a programok. Hiányzik a valódi átütő erő, és ez mindaddig így is lesz, amíg nem tudjuk valóban egyesíteni a közös cél elérése érdekében erőinket, forrásainkat. Ahogy Neumann János mondta: A fejlődés ellen nincs gyógymód. Csak rajtunk áll, hogy mennyire komolyan vesszük a kihívásokat, milyen gyorsan szeretnénk felzárkózni a világ vezető országaihoz.
Csepeli György (NJSZT) „Az információs társadalom kultúrája” című előadásában elemezte az internet és a hagyományosnak nevezhető médiák hatását a kultúrára.
Telefalu - Nyírő András, az elindító
A jelenlegi internet szolgáltatás üzleti alapon működik. Nem juthat el az ország minden régiójába, a kisebb településekre, ezzel hátrányba kerülnek szociálisan rászorult emberek, térségek.
Gáspár Mátyás előadásában a digitális szolidaritási háló fontosságáról beszélt.
Z. Karvalics László „Digitális praetoriánusok vagy az ipari korszak túszai” című előadásában az állami gondozott gyerekek helyzetét elemezte a tudás-központú világban.
Péterné Czakó Edit „A Digitális Középiskola, mint esélyteremtés” című előadásában kifejtette, hogy az e-learning technológia tette lehetővé ezt az oktatási módot.
Gacsal József egy portugál kezdeményezésről, a Magellánról tartott érdekes beszámolót.
Drajkó László ügyvezető igazgató Microsoft Magyarország Kft. „A 21. századi tudásért” című előadásában kifejtette, hogy az EU a tudást és az innovációt nevezte meg az információs társadalom motorjaként. esélyt jelent számukra.
Kalmár István a határon túli magyarok digitális esélyegyenlőségét vizsgálta. Beszélhetünk-e egyáltalán esélyegyenlőségről? – tette föl a kérdést.
Hanák Péter az “eVITA és a műszaki haladás” című előadásában rámutatott a társadalomban bekövetkezett változásokra. A csökkenő létszámú, és öregedő népességre, a munkakörülményekben bekövetkezett változásokra.
Tags: 21. századi tudás, ECDL, ioszia, Írta:Fülöp Henrik, NJSZT, TITAN