Összefoglaló a 3.DE Konferencián elhangzott előadásokról
A már megszokott nagy érdeklődés mellett rendezték meg a 3.DE Konferenciát, mely példaértékű a hazai tudásgazdálkodás, a digitális írástudás, a széles körű információterjesztés gyakorlatában.
Horváth Viktor megnyitó szavai után Alföldi István a nemzeti szélessávú közösség megteremtésének fontosságát emelte ki, mielőbbi megvalósítását szorgalmazta. Megvalósulása a társadalom, és az egyes emberek érdeke is. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatása is fontos feladat, több jó kezdeményezés is indult ezen a téren. De mindaddig, amíg nem lesz igazi összefogás, széleskörű, valódi állami támogatás, addig csak elszigetelt próbálkozásokról szólnak a híradások. Sokunknak kell minden erővel azon dolgoznunk, hogy mindez megváltozzon. Az NJSZT mindent megtesz ennek érdekében, például a Digitális Esélyegyenlőség Konferencia rendszeres megszervezésével, ahol bárki szembesülhet a tényekkel: hol tart a világ, és hozzá képest hol tartunk mi.Csepeli György „Internetezés és autonómia” című előadásában aprólékosan, több szempontból is összehasonlította, vizsgálta az internetet gyakran használók, és a nem internetezők viselkedését, vélemény nyilvánítását különböző szituációkban. Az internetet gyakran használók inkább globális identitásúak, nem hiszik, hogy a net szétszakítja az embereket, tönkreteszi, feleslegessé teszi a hagyományos kulturális intézményeket, a nem internetezők a netben csak rosszat látnak, akár az emberi kapcsolatok alakulásáról, akár az internetnek a kultúrára gyakorolt hatásáról van szó. Az internet –csakúgy, mint sok más dolog – önmagában sem jó, sem rossz, minden attól függ, ki, mire használja.
Gacsal József az „Intel és a digitális esélyegyenlőség” című előadásában az ICT gazdaság irányítói szerepéről beszélt, valamint bemutatta az Intel világméretű szerepvállalását a digitális esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Nagy hangsúlyt fektet a pedagógusok, tanárok képzésére, hiszen ők lesznek a tudás továbbadói. A megfelelő képzések és a szélessáv terjedése hozzájárulhat az eddig a perifériára szorultak felzárkóztatásához.
Béni Gabriella-Radics Tamás: „CISCO megoldások a digitális esélyegyenlőségért” című előadásából megtudhattuk, hogy a CISCO folyamatosan segíti a munkaerő IT munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciáinak fejlesztését, gyakorlat centrikus képzései során átfogó PC hardver és szoftverismereteket oktat. A fő kérdés az, hogy miként lehet az ITE képzést a digitális írástudás rendszerébe, konkrétan egy iskola képzési, oktatási rendszerébe integrálni? A válasz az, hogy ha egy iskola, képző intézet valóban szeretné ezeket az ismereteket oktatni, akkor számtalan lehetőség kínálkozik a fakultációtól a felsőfokú szakképzésig. Minden csak elhatározás kérdése.
Piros Márta : „Netszeregy – 3 nap alatt az Internet körül” című előadásában két megvalósult tanfolyam tanulságait foglalta össze. A résztvevők több mint 70%-a munkanélküli és alkalmazott volt, tehát az a réteg, amelyiket eleve meg szerettek volna szólítani a program készítői. A tapasztalatok azt mutatják, hogy maga a tananyag, a rendszer jól vizsgázott, összetétele, formája jó, közérthető. Javaslatként, fejlesztésként fogalmazódott meg, hogy külön kellene venni a teljesen kezdőket, akik most ülnek először számítógép elé, és azokat, akik már túl vannak az alapismereteken, és a konkrét programok használatát szeretnék minél előbb elsajátítani.
Karvalics László „Komoly játékok serious games) a termelésben, az oktatásban és a digitális esélyegyenlőségért” című előadásában számtalan olyan “nagyon komoly játék” került bemutatásra, amely segítheti valamely speciális munkakör ellátásának gyakorlását, szimulációját. Az elektronikus játékipar partnereket keres a képzési, egészségügyi, közpolitikai projektek felhasználói között. Sebészeket segítő program éppúgy található, mint a környezetvédelemmel kapcsolatos “játék”, melyben a “tudósok” a rendelkezésükre álló adatok alapján elemeznek és döntenek releváns kérdésekben. A hátrányos szociokultrális helyzetűek, a fogyatékkal élők, az idősek támogatása, segítése fontos feladat, biztosítani kell számukra a digitális hozzáférést. Sok a teendő, el kell érnünk a “kritikus tömeget”, módszertani fejlesztéseket kell megvalósítanunk azért, hogy a vesztésre itéltetettek végül győztesek lehessenek.
Csatári Bálint és Kanalas Imre a kistérségek területi és digitális egyenlőtlenségeit elemezte. Megállapították, hogy a fejlett területek sokkal jobban vonzzák az IT eszközöket, szolgáltatásokat. Ez tovább élezi a már egyébként is fennálló különbségeket, feszültségeket. A megfelelő állami ösztönzők hiányában a vidék lemaradása fokozatosan egyre inkább növekszik, az ott élők pedig ellehetetlenülnek, véglegesen az IT-perifériára szorulnak. Ezt a folyamatot megállítani csak magas szintű, szervezett összefogással lehet, melyben a népművelők, könyvtárosok, pedagógusok és térség-fejlesztők is fontos szerepet kapnak.
Nyírő András és Siroki László a Wifi-falu program tapasztalatait foglalta össze előadásában. A hitelekkel, olcsó számítógépekkel, és nem utolsó sorban megfelelő tájékoztatással támogatott program a felzárkózni szándékozókat hivatott segíteni. Pozitív tapasztalatok szerencsére bőven akadnak, sokan már a megismert új lehetőségeket, a világhálót kihasználva kerestek és találtak munkát.
Kincses Gyula és Surján György „Mit gyógyít az információ? – Digitális esélyegyenlőség és egészség” című előadásában az eVITA program került bemutatásra, melyben a digitális esélyegyenlőség és az egészség megőrzése, megtartása közötti kapcsolatot vizsgálták. Mindezeknek fontos üzenete van a szakpolitika számára, hiszen csak komplex egészségügyi stratégiára lehet felépíteni a jól működő rendszert. A DE konferencia szempontjából az a legfontosabb üzenet, hogy az ICT egyfelől javítja az egészség tekintetében az esélyegyenlőséget, másfelől új törésvonalak mentén újabb egyenlőtlenségeket teremthet.
A Konferencián vehették át a díjakat azok a digitális írástudásért sokat dolgozó pedagógusok, szakemberek, akik kiemelkedőt alkottak saját területükön.
A Neumann-díjat idén Szuhaj Mihály, Tarján-emlékérmet Borsodi László, Takács Attila Szabó András, Kalmár-díjat Kátai Attila és Nagy M. Zoltán, Kemény János díjat Balázs Péter Attila, Mann Zoltán Ádám kapott. Életműdíjat Zimányi Magdolna, Almás Károly, Dr. Mihály Klára, Dr. Kőszegi György, Vasvári György vehetett át. „Az év informatikai újságírója” díjat Bodnár Ádám, Életmű plakettet Mester Sándor kapott.
Az összefoglalót Fülöp Henrik, a NJSZT Gyöngyös Városi Szervezetének elnöke, az IOSZIA Felnőttképzési Intézet vezetője készítette
Tags: Digitális Esélyegyenlőség, Digitális Írástudás, e-VITA, hátrányos helyzetűek, informatika, IT eszközök, komoly játékok, Netszeregy, NJSZT, szélessávú közösség, Wifi falu